Felhívás megnevezése: EFOP-3.6.1-16 – Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések
Projekt címe: Diszruptív technológiák kutatás-fejlesztése az e-mobility területén és integrálásuk a mérnökképzésbe
Projekt azonosító száma: EFOP-3.6.1-16-2016-00014
Kedvezményezett: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Konzorciumi partner: Neumann János Egyetem
Szegedi Tudományegyetem
Támogatás összege: 1.146.191.651 Ft
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre eső rész: 398.984.000 Ft
Neumann János Egyetemre eső rész: 199.124.464 Ft
Szegedi Tudományegyetemre eső rész: 548.083.187 Ft
Intenzitás: 100 %
Megvalósítási időszak: 2017.01.01-2021.06.30.
Támogató alap: Európai Szociális Alap
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem az oktatási, kutatási, valamint ipari kapcsolatokra vonatkozó küldetésükkel összhangban, az e-mobilitás korszerű technológiáinak fejlesztése és oktatásban történő meghonosítása érdekében, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében támogatást nyertek. (EFOP-3.6.1-16-2016-00014, „Diszruptív technológiák kutatás-fejlesztése az e-mobility területén és integrálásuk a mérnökképzésbe”).
A pályázat célja annak elősegítése volt, hogy a megvalósításban résztvevő egyetemek az e-mobilitás fókuszterületén képesek legyenek olyan kapacitások kiépítésére, tudásbázis fejlesztésére és kutatási folyamatok kialakítására, amelyek lehetővé teszik számukra mind a társadalmi innovációt szolgáló, mind pedig a K+F szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtását, valamint kutatói utánpótlásuk biztosítását. Fontos feladat volt az innovációt segítő módszertan fejlesztése, a nyílt innovációs rendszerek bevezetése, a nemzetközi kapcsolatok bővítése, az eredmények társadalmasítása, és végül, de nem utolsó sorban az okos város programok és megoldások stratégiájának kialakítása is.
Napjainkban az e-mobilitás – amely alatt a tisztán elektromos hajtás mellett a hibrid (azaz jellemzően a fosszilis hajtást az elektromos hajtással ötvöző) hajtási megoldásokat is értjük – alapjaiban változtatja meg mind a szakemberek, mind a laikusok szemléletét, mindenek előtt azért, mert segítségével ma már elérhető közelségbe került számos olyan közlekedési megoldás kifejlesztése és megvalósítása, amelyek környezetünk megóvásának lehetőségét rejtik, hozzájárulva ezzel a felelőségteljes és fenntartható fejlődéshez. Az e-mobilitás egyszersmind diszruptív, azaz forradalmi fejlesztést jelentő és inherensen multidiszciplináris, hisz az alternatív hajtási megoldások kidolgozása elképzelhetetlen számos diszciplína, mindenekelőtt az anyagtudomány, a lézerfizika, a kémia, az informatika, a mérnöki tudományok, egymással szoros kölcsönhatásban álló módszereinek művelése és alkalmazása nélkül. Az e-mobilitás robbanásszerű fejlődését egyrészt a nemzetközi szakirodalom, másrészt a tisztán elektromos, illetve hibrid hajtású járművek egyre szélesedő piaci térnyerése illusztrálja a leghitelesebben. A diszruptív területek nem fejlődhetnek az innovációs ökoszisztéma, a nemzetközi kapcsolatok megléte és az alkalmazási területek (városok) igényének ismerete nélkül. Projektünk az összes felsorolt elem szinergikus kezelésében kapcsolta azokat egymáshoz.
A partner egyetemek egymás kompetenciáit jól kiegészítve, s a megvalósítás során egymástól is sokat tanulva foglalkoztak olyan területekkel, mint a hibrid hajtás energiamenedzsmentje, az akkumulátorok és akkupakkok fejlesztése és menedzsmentje, újszerű emissziómérési metodika fejlesztése, a hibrid hajtáslánc elemei szempontjából releváns anyagtechnológiai és anyagvizsgálati módszerek biztosítása és fejlesztése. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a hibrid hajtás koncepcionális elképzelései miként implementálhatóak egy ma még kihívást jelentő területen: a tisztán elektromos, illetve elektromosan segített repülés területén. Ugyancsak közösen dolgozták ki a nyílt innováció újszerű módszertanát, és vezették be azt a tevékenységükben, és építették ki kapcsolataikat a civil szféra képviselőivel (városok, hallgatói és egyéb társadalmi szervezetek).
Jóllehet az EFOP projekt nyújtotta támogatással infrastruktúra beszerzésére is lehetőségünk nyílt, de a projekt döntően tudásbázis bővítő, a kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítását elősegítő, a műszaki képzéseket, valamint tudás- és technológiatranszfert erősítő tevékenységekre, és a jelen, valamint a jövő hallgatóira és szakembereire fókuszált és ezáltal járult hozzá a partner egyetemeken a Fokozatváltás a felsőoktatásban és a Befektetés a Jövőbe Nemzeti K+F+I stratégia céljainak megvalósításához.
További információ kérhető:
Dr. Berczeli Miklós