Általános információk a képzésekről
Képzési szintek
A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. A NJE-n érettségi birtokában alapképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni.
Aki érettségi után diplomát szeretne szerezni, egy választott alapképzésben vesz részt. Az alapképzést követően folytathatja tanulmányait egy szakirányú továbbképzésen vagy mesterképzésen, majd a mesterképzést követően akár egy doktori képzésen.
Alapképzés (BA vagy BSc)
Az alapképzés olyan, a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, amelyekkel a diplomaszerzést követően el lehet helyezkedni. Az alapszakok ugyanakkor megfelelő elméleti alapozást nyújtanak ahhoz, hogy a hallgató tanulmányait a szakterületén mesterképzésben folytathassa. Az alapképzések szaktól függően 6-8 félévesek. Az oklevél felsőfokú végzettséget és az adott szaknak megfelelő szakképzettséget nyújt.
Mesterképzés (MA vagy MSc)
A mesterképzésben mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy alapképzési diplomával – vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diplomával – rendelkezik. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények saját maguk határozzák meg.
A szakmai tudás elmélyítésére lehetőséget adó mesterképzés 2-4 féléves. A mesterdiploma megszerzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.
Felsőoktatási szakképzés (FOSZK)
Érettségi birtokában megkezdhető 4 féléves szakképzés, mely felsőfokú szakképzettséget ad, de diplomát nem. Ezekre a képzésekre a bejutás könnyebb, mint az alapszakokra, ezért ha valaki alapképzésre szeretne jelentkezni, érdemes a kiválasztott alapképzési szakhoz közeli, gyakorlatorientált oktatást nyújtó felsőoktatási szakképzést is megjelölni a továbbtanulásra való jelentkezéskor. A felsőoktatási szakképzésen elvégzett kurzusok egy része beszámítható az adott szakterület alapképzésébe, tehát a később megkezdett alapképzésen érvényesíthető a korábbi teljesítés meghatározott része.
Szakirányú továbbképzés
Az alapképzéses és a mesterképzéses diplomára (illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettségre) épülő, oklevelet adó képzési forma, amely a végzettségi szint módosulása nélkül speciális feladatok ellátására ad felkészítést. A korábban megszerzett szakirányú végzettség ismeretanyagát differenciáltan bővíti, illetve azt speciális területeken mélyíti.
A 2-4 félév időtartamú szakképzések minden esetben költségtérítésesek, amelynek összegét a szakot meghirdető intézmény határozza meg. A főállású munka mellett elvégezhető képzések tananyaga elméleti és gyakorlati blokkokból áll. A gyakorlati képzés gyakorlóhelyeken eltöltött, meghatározott tanulmányi időt jelenthet, ami konzultációkkal, gyakorlatvezetői segítséggel végzett ellenőrzött tanulmányokat takar.
Munkarend
Az egyes intézmények az egyes szakokon hirdethetnek nappali és levelező munkarendű képzést is. A felvi.hu felületen az aktuálisan meghirdetett szakokról szóló tájékoztatóban megtalálható, hogy az adott jelentkezési időszakban melyik szakra milyen munkarendre lehet jelentkezni. A nappali munkarend hétköznapi képzési napokat, a levelező munkarend péntek-szombati oktatást jelent a gyakorlatban.
Jelentkezés
Az alap- és mesterszakokra, valamint a felsőoktatási szakképzésekre a központi felsőoktatási felvételi eljárásban kell jelentkezni annak szabályai szerint (határidők, pontszámítás, lásd felvi.hu). A szakirányú továbbképzésekre az intézmény önállóan szervezi a jelentkezést és felvételt.
Tanterv
Az egyes szakok tantervei a jogszabályban rögzített ún. képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján készülnek. A NEPTUN-ban vagy a kari honlap képzésről szóló oldalain mindenki megtalálja a szakjára érvényes tantervet (ez az ajánlott tanterv vagy mintatanterv). A tanterv segítségével minden hallgató ellenőrizheti saját felvett tantárgyainak tantervi helyét, az előrehaladását, a még várható feladatokat, a megszerzett és még megszerzendő kreditek számát.
Figyelem! Egy szakra vonatkozóan több tanterv is lehet érvényben. A tantervek életbelépést évszám jelzi és tanulmányai közben senkinek nem változik a tanterve (felmenő rendszerben történik a be- és kivezetés). A hallgató a saját NEPTUN oldalán (belépés után) már csak a saját képzésére vonatkozó tantervet láthatja.
Kredit
A magyar felsőoktatásban kreditrendszerű képzés folyik. A kredit a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent. A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták, tehát a tantárgyat teljesítette legalább elégségesre – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
Krediteket az ajánlott tantervben (mintatantervben) szereplő kötelező és kötelezően választható, valamint szabadon választható tantárgyak és összesítve kreditet érő önkéntes tevékenységek teljesítésével lehet szerezni. Kétéves képzésben (4 félév) 120, három éves képzésben (6 félév) 180, 7 féléves képzésben 210, 8 féléves képzésben 240 kreditet kell összegyűjteni. A fenti kreditek száma 10%-kal több is lehet, s ezért még nem kell külön térítési díjat fizetni.
Figyelem! Érdemes az ajánlott tanterv szerint haladni és minden félévben elegendő számú (legalább 18!) kreditet gyűjteni, mert különben könnyen meghosszabbodik a képzési idő, ráadásul át lehet kerülni az állami ösztöndíjból az önköltséges képzésre.