Jó gyakorlatok gyűjteménye

„A Neumann János Egyetem duális képzésfejlesztése a Kecskemét és térsége kiemelt járműipari központ környezetében” EFOP-3.5.1-16-2017-00008 pályázat keretében 2019. szeptember 25-én a Neumann János Egyetem Duális Nemzetközi Konferenciát szervezett. A konferencia workshopján a vállalati jó gyakorlatok megosztása volt a téma. A résztvevő vállalati képviselők, duális hallgatók, valamint az egyetem duális vállalati kapcsolattartói sok hasznos ötletet osztottak meg egymással, ami kiindulópontjául szolgált a jó gyakorlatok összegyűjtéséhez. Ekkor kértük meg céges partnereinket, hogy osszák meg tapasztalataikat, „jó gyakorlataikat” annak érdekében, hogy egy tudásmegosztó felületet tudjunk létrehozni, ahol mind az újonnan a duális képzéshez csatlakozni kívánók, mind a már csatlakozott cégek hasznos információkat, tanácsokat találhatnak.

A továbbiakban a cégek számára az alábbi tematikus kérdéssort küldtük a „jó gyakorlatok” összegyűjtése érdekében, amelyet az egyetem összes szakán elvégeztünk.

1. Kiválasztás folyamata

Mi alapján történik a hallgatók kiválasztása, milyen lépései vannak? Milyen HR eszközöket alkalmaznak?

2. Céges mentor

A hallgatók kiválasztását követően ki és milyen mértékben felügyeli, mentorálja vagy koordinálja őket? Hogyan történik ezeknek a személyeknek (mentoroknak) a kiválasztása, mi motiválja őket?

3. Duális tantervi háló, szakdolgozat-készítés

Hogyan illesztették hozzá a duális tantervi hálót az egyetemi alaptantervhez? Milyen órák, foglalkozások, képzések vannak a cégnél? Milyen a céges képzés profilja, milyen szintek, illetve szakaszok vannak? Hogyan alakul az elmélet-gyakorlat aránya?
A képzés végén duális partnerként biztosítanak-e szakdolgozat témát, céges konzulenst, illetve hogyan történik a szakdolgozatírás koordinációja?

4. Hallgatók jutalmazása, értékelése, szakmai fejlődésének mérése

Hogyan történik a hallgatók jutalmazása, motiválása? Hogyan követik nyomon a hallgatók fejlődését, milyen eszközök mérik az előrehaladást?

5. Egyéb

Bármilyen egyéb lehetőség, amely Önöknél jelenleg jól működik. (Példaként: ha nagy arányban maradnak a cégnél a végzést követően is duális hallgatók, ez Önök szerint minek köszönhető?)

A fenti kérdéslistát egy online kérdőívvé alakítva anonim módon válaszolhattak a Neumann János Egyetem duális partnerei. A válaszok az alábbiakban olvashatók.
Ahogy a kérdésekből is látható, 4+1 nagyobb területről gyűjtöttek információt az egyetem munkatársai, amelyeken belül további csoportokat lehet alkotni. Ezt a tagolást követve készült el a beérkezett válaszok összesítése.

1. A kiválasztás folyamata

A kiválasztás folyamata több alegységre tagolható. Első lépés a tájékoztatás fázisa, amely leginkább az Egyetem és a cégek honlapján történik, egyrészről jelezve, hogy az adott cég duális partnere az Egyetemnek, részét képzik az oktatásnak, másfelől pedig akár pozíció kiírásaként is történhet, megjelenítve, hogy milyen lehetőség adódik a duális képzésre jelentkezők számára az adott cégnél.

Ezt követően a jelentkezés történhet a vállalatok honlapján a meghatározott időpontban, ezt több esetben is megjelölték a válaszadó cégek. Maga a hallgatók kiválasztása is több lépcsős, elsőnek a vállalatoknak lehetőségük van előzetes információt is begyűjteni, amelyhez alapvetőleg önéletrajzot és motivációs levelet is kérnek. Voltak olyan válaszadók is, akik mindemellett a középiskolai eredményeket, érettségi bizonyítványt is bekérik, valamint telefonos kapcsolatfelvétel is történik a személyes találkozó előtt.

Fontos állomás az előzetes tájékozódást követően a személyes interjú, beszélgetés, amelyen a legtöbb esetben a cégek vezetősége is részt vesz, és aktív szerepet vállal a végső döntés meghozásában. A személyes benyomáson kívül fontos szempontként jelölték meg a válaszadók a hallgató tapasztalatainak, képességeinek, kompetenciáinak mérését. Ezek szempontjai lehetnek például: az általános „rátermettség”, mérnöki munkakörben fontos egyéni kompetenciák, matematikai és fizikai feladatok megoldásának képessége, műszaki rajzhoz való érzéke a hallgatónak.

A felméréshez használt eszközök: egyéni tesztes felmérés, írásbeli felmérés, assessment centre (komplex értékelő rendszer) alapján való kiválasztás. Csoportos kompetenciamérés /játékos feladatok csoportos megoldása, logikai teszt kitöltése. Angol nyelv használata, szóbeli elbeszélgetés angolul. Van ahol a kiválasztás egész napos program, rajzkészség és más képességtesztek, pályaorientáció, figyelemterjedelem-koncentráció, nyelvi felmérő, csoportos munka idegen helyzetben, termékismeret, és személyes elbeszélgetés is a részét képezi. Több olyan cég is volt, aki nem csak a hallgatók megismerésére fektet hangsúlyt, hanem arra is, hogy ők maguk is megmutathassák az üzemet. A procedúrát követően a hallgatókat több esetben is rögtön értesítik az eredményekről.

2. A céges mentor a duális képzésben

A céges mentor személyére a következő válaszok érkeztek be:

A hallgató(k) mentorálásában a cég részéről egy vagy több kijelölt személy vesz részt.
A mentor egyben az adott „ágazat” vezetője is.
HR-es kolléga végzi a hallgatók koordinálását.
A HR és kommunikációs vezető közvetlenül végzi a mentori feladatokat.
Kisvállalkozásnál (családi vállalkozásoknál) a mentorálásban a cégtől mindenki részt vesz, az esetlegesen meglévő funkcionális munkamegosztásnak megfelelően.
A mentor szakmai vezető, aki szakmai tudással, projektmenedzsmentben és szervezetfejlesztésben szerzett több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik.
Csak azon a területen jelölnek ki mentort, amely terület önként vállalja a duális hallgató képzését.
A duális képzési vezetőnek a munkaköréhez tartozik a képzés szervezése, a többieknél plusz díjazás nincs. A cég iránti elkötelezettség miatt, későbbi jól együttműködő munkatárs reményében, illetve a fiatalok tanítása, a velük való dolgozás szeretete okán vállalják a képzéssel kapcsolatos többletfeladatokat.
Minden diáknak van egy saját mentora, aki az adott gyakorlati időszak alatt segíti a munkáját. A diákok a HR-nek tudnának visszajelezni a mentorokkal kapcsolatban, de ilyen még nem történt eddig.

A duális oktatás tekintetében kétféle gyakorlat a legismertebb cégek körében, egyrészről az oktatást külön személy végzi, másrészről a mentor egyben oktató is. A mentor személyének a kiválasztására a következő válaszok érkeztek:

Az adott terület szakmai vezetője jelöli ki a mentorokat a HR felhatalmazása alapján.
A mentorokat egy „szakember” javaslatára egy szaktanácsadói csoport választja ki.
A mentorok kiválasztásának szempontjai a szakmai végzettség, a tapasztalat, a kommunikációs készség, elhivatottság a szakma, illetve a vállalat irányában.
A mentor képes legyen oktatási feladatok ellátására (képesség a tudásátadásra).
A mentort a hallgatók érdeklődése alapján választják ki.
A mentort annak alapján választják ki, hogy milyen feladatok adódnak az adott területen.

A mentorok sok esetben a HR-től kapják a feladatokat, ők koordinálják a kollégákat, de olyan eset is van, amikor a felettes vezetőtől kapja az utasításokat.

A mentorok feladatai közé tartozik:

A gyakorlati program összeállítása, oktatási feladat ellátása.
Feladatok kiosztása a tanrendhez és a cég működéséhez illeszkedően.
Rendszeres konzultáció, illetve napi kapcsolat a hallgatókkal, valamint a hallgató segítése (és fordítva).
Értékelések, félévenként a (hallgatókkal közösen) értékelni a „gyakorlatot”.
A mentor irányításával az első félévben a hallgatók a cég általános működését és minden telephelyét megismerik, ezt követően kerülnek a szakjuknak megfelelő területre és itt először az egyszerűbb feladatokat, majd fokozatosan összetettebb feladatokat oldanak meg.
A diákok tőlük kapják a napi feladataikat, és ők is értékelik őket a félév végén. Jellemzően a felsőbb éves diákokra már rá lehet bízni komolyabb feladatokat is, emiatt a mentornak sokszor segítség is, hogy van mellette egy diák.

A mentor kapcsolattartása a hallgatókkal: személyesen, telefonon, messengeren keresztül. A mentorok a visszajelzések alapján ezért külön anyagi juttatást nem kapnak, a motiváció a feladat adta kihívás. A hallgatók anonim módon értékelik a mentorok munkáját. A mentor munkáját a hallgató teljesítménye minősíti, valamint a hallgatóra bízott munkák nehézségi fokának növekedése. A hallgatók motiválása a mentor által: szóbeli dicséret, odafigyelés és törődés a hallgatókkal.

3. Duális tantervi háló, szakdolgozat készítés

A duális képzésben talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet ütemezni az ismeretek átadását az oktatás folyamatában. Erre a következő válaszok érkeztek:

A céges duális oktatás az egyetemi tanulmányaikkal párhuzamosan, illeszkedve a képzéshez történik. Minden félévben a képzés profiljának, és az adott félév szakmai tartalmának megfelelő szakterületek kapcsolódnak be a céges képzésbe.
Az első évben szigorúan az alaptantervhez igazodik a céges képzés, később oldódik az a kötöttség és a hallgatói érdeklődés is befolyásolja a tevékenységet.
Az első év a cég megismerése, ezt követően a hallgató szakjának megfelelő területre kerül, és ott marad a képzés végéig.
Az alaptól a magas szintű ismeretekig, ez egyes hallgatóra szabott, konkrét, teljes mértékben, éles projektekben dolgoznak a hallgatók.
Az elmélet-gyakorlat aránya 20-80%.
Elméleti képzés folyik szakember vezetésével, amely a folyamatok megfigyelését, a szaktanácsadói munka végigkövetését jelenti.
A hallgatók valós feladatokat végeznek és az adott konkrét munka függvénye az elmélet-gyakorlat arány.
A céges képzésben inkább a gyakorlat dominál.
Elsődleges cél a cég életébe való bekapcsolódás és részvétel.
A cégnél a hallgatók rotációs alapon „járják végig” az összes fontos részleget.
Kevés a duális hallgató, ezért nincsenek órák, a hallgatók bekapcsolódnak a képzésben folyó munkába.
A képzési folyamat során az első évben csoportos órák vannak, később egyéni önálló projektek.
A hallgatók tervezési feladatokat kapnak (készülékek, minőségirányítási logisztikai eszközök, gyártóeszközök tervezése).
A hallgatók gyártási feladatokat kapnak.
A képzés célja a mérnöki munka komplexitásának bemutatása.
Próbálják segíteni a hallgatók specializációválasztását.
Az egyetemi tárgyak mellett egy plusz tárgy van a céges duális oktatásban.
A duális képzés az alapozó, de a szakhoz kapcsolódó szakmai ismeretekkel kezdődik.
A cég a fő „alaptevékenysége” mellett a hallgató lehetőséget kap szakjához kapcsolódó további szakmai tájékozódásra is.
Az elméleti képzés 2-8 óra/tantárgy, a többi pedig gyakorlati képzés. A szakdolgozat kiválasztása a mentorokkal, egységvezetőkkel együtt történik, ami az aktuális megoldandó feladatokból, fejlesztési munkákból kerülnek ki.
A duális gyakorlat megkezdése előtt a mentorok átbeszélik a diákokkal, hogy abban a félévben milyen feladataik lesznek, mi az, amit tanultak már az egyetemen, mi az, amit még nem vettek. Ennek alapján is alakítják ki, hogy milyen feladatkörökben tudnak haladni.
A hallgatóknak van lehetősége a képzés alatt több területen is dolgozni, de kölcsönös elégedettség esetén előfordulhat, hogy egy diák végig egy területen marad. Inkább az a tapasztalat, hogy az elején több területet is kipróbálnak, az utolsó félévekre megtalálják azt, ami leginkább közel áll hozzájuk.

A hallgatóknak van lehetőségük szakdolgozati témát is kapni vagy választani a cégtől, erről több vállalat is nyilatkozott. A konzulens általában a mentor, de van lehetőség céges konzulens választására is.

Az értékelés tartalmáról a következők szerint nyilatkoztak:

A félév során elsajátított ismeretek.
A hallgatói kompetenciák fejlődésének mérése.
Az értékelés az előző időszakhoz viszonyítva történik.
A hallgatóra bízott egyre komolyabb munkák mutatják az előrehaladást.
Az elvégzett gyakorlati munka az értékelés alapja.
A projektfeladatok a SMART célok szerint kerülnek mérésre és visszajelzésre.
A hallgatók a szervezetnél szerzett munkatapasztalataikat mondják el.
Fontos értékelési szempont a munkatársi kollektívába való beilleszkedés.
Az értékelés és a szakmai fejlődés mérése a duális képzésről rendelkező törvényben, a vonatkozó kormányrendeletben és a végrehajtási rendeletben foglaltakat szem előtt tartva történik.

Az értékelés formája történhet szóban és/vagy írásban. Olyan esetről is beszámoltak, amikor az egyetemnek küldött kérdőív formájában történik az értékelés. Van, ahol a cégnél egyénre szabott értékelési rendszer van, a duális hallgatókra is alkalmazzák. Téma- „területenként” történő visszajelzés igénylése „fogalmazás” formájában.

Teljesítmény-értékelési rendszer alapján történik az értékelés, szempont a munkahatékonyság, munkamódszer, csapatban történő munka, figyelembe vett az erősség, ill. fejlesztendő terület. Ezen szempontok alapján nyár végén értékelést készítenek az oktatók, a szakterületi vezetők és bekerülnek az egyetemi tanulmányi eredmények is, majd a három értékelés összegzése után, személyes elbeszélgetés során a hallgatót is megkérdezik, mik a tervei, hogy áll a nyelvvizsga, mik a karriercéljai, illetve megismeri az értékelési eredményeket, megbeszélikk vele, hogyan tovább.

Az értékelést van ahol a HR vezető, van ahol a mentor vagy a gyakorlatvezetők végzik általában a gyakorlat utolsó napján, vagy félévente.

A hallgatók jutalmazása is többféle megközelítést kap, amelyek a következők:

A hallgatók motiválása külföldi szakmai utakkal, szakmai rendezvényeken való részvétellel.
A hallgató fizetést kap.
A hallgató az év végi záró ünnepségen vesz részt, vagy céges eseményeken.
Erkölcsi elismerés.
Külön ösztöndíjsávok a jobb teljesítmény érdekében.
A hallgatókat a gyári dolgozókkal együtt, az egyenlő bánásmód elve alapján jutalmazzák, illetve minden gyári eseményen részt vehetnek, amivel kellőképpen tudják jutalmazni őket.

4. Hallgatók jutalmazása, értékelése, szakmai fejlődésének mérése

A duális hallgatók teljesítményét „munkanaplóban” rögzítik. Az értékelés alapvetően a féléves beszámolók alapján történik: vagy szóban (prezentáció készítése és előadása) vagy írásban (2 oldalas A/4-es beszámoló). Ugyanakkor van olyan cég, ahol azt vallják, hogy nincs szükség értékelésre, mert a hallgató munkája megmutatja, mit végzett.
A hallgató rövid beszámolót készít a nyár végén két A4 oldal terjedelemben.

5. A cégek által megfogalmazott további megállapítások a „jó gyakorlat” témakör elemzése kapcsán

A duális hallgatók a cég több telephelyét is megismerték és így különböző tevékenységprofilú termelési rendszer is tanulmányozhatnak.
A duális hallgatók gyakorlati képzése diverzifikált. A szerszámtervezés, az automatizálás, valamint a minőségirányítási feladat megoldását is gyakorolják.
A specializációválasztást a duális partnercég segíti, támogatja. Itt figyelemmel kísérik a hallgatók érdeklődési körét és kompetenciáit. Ez az ösztönző, motiváló tevékenység segíti a hallgatókat a későbbi elhelyezkedés során a cégnél maradásban és a munkakörválasztásban.
A jó munkahelyi légkör segíti a hallgatókat a cégnél való maradásban.
Meghatározó tényező a cégnél való maradásban a lakóhelyhez való közelség.
A hallgatók megfelelő ösztönzése, önállóságra, gondolkodásra, felelősségre nevelés a duális képzés legfontosabb értéke.
Ha a hallgató a végzés után külföldön akar gyakorlatot szerezni, támogatni kell.
A duális hallgatóknak a cégen belül a projektiroda a bázisuk. Ez minden tekintetben ideális hely.
A hallgatókat „élesben” be kell vonni különböző projektekbe.
A „gondoskodó munkahely” erős identitásteremtő erő.
A hallgatók munkájának elismerése a közösség által erős motivációs tényező.
A végzettek eddig itt maradtak a vállalatunknál, egy végzett hallgató családi okok végett ment külföldre.
Eddig csak két diák végzett nálunk, abból az egyik jelenleg is itt dolgozik, a másik is szeretett volna maradni, de nem volt éppen nyitott pozíció a számára.
Elkötelezett hallgatók a kiválasztás következményeként.

Köszönjük a duális partnereinknek a felmérésben való részvételt, bízunk benne, hogy mindenki számára hasznos információkat sikerült összeállítanunk.