Tózsa István

Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Tózsa István vagyok Miskolcról. A híres sárospataki gimnáziumból kerültem Szegedre, ahol geográfia – angol nyelv és irodalom tanári szakot végeztem, majd Budapesten 20 éven át az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében műholdfelvételek digitális feldolgozásával és a környezetelemző, földrajzi térinformatikai rendszerek (GIS) magyarországi fejlesztésével foglalkoztam. Ez után szintén 20 évet töltöttem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, illetve annak „államigazgatási” jogelőd karain, és a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz Tanszékén intézet- és tanszékvezetőként, ahol közigazgatási urbanisztikát, településtant, elektronikus közigazgatási tartalomfejlesztést, gazdaságföldrajzot, településmarketinget és magyar nemzeti örökségtervezést oktattam. 2021-ben, az újjá szerveződő kecskeméti Neumann János Egyetem fenntartóitól kaptam egy esélyt egy olyan új, magyarországi földrajzi műhely kialakítására és felépítésére, amelynek fókuszában a 21. századi új, sokpólusú, hálózatos térgazdaságot kutató módszerek alkalmazásfejlesztése és a településmarketing áll.

A településmarketing (beleértve a régió- és az országmarketing fogalmát) olyan viszonylag új, 1996-ban Gregory Ashworth által inicializált szakterület, amely mind a mai napig nem épült be sem a marketinggel, sem a településsel, sem a regionális fejlesztéssel kapcsolatos felsőoktatási szakok képzéseibe. Előfordulása – tantárgy szintjén – esetleges (pl. a Miskolci Egyetem Marketing Intézetében, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető Továbbképző Intézetében). Amennyiben tehát Kecskemét „hírös” városában, a Neumann János Egyetem ilyen központot (karközi tudományos és oktató műhelyt) alakít ki, növeli komparatív előnyét, illetve egyediségét az ország összes többi társadalom-, ill. gazdaságtudományi karjához viszonyítva. Egy ilyen, Településmarketing megnevezésű Központnak a gyakorlati jelentőségét nem csak a hallgatók szélesebb látóköre jelentené, hanem az a tény is, hogy a jelenlegi önkormányzati törvény bevezetése óta az önkormányzatok legfőbb feladatává a helyi tőkevonzás elősegítése vált. Ennek adekvát eszköze a településmarketing. A gyakorlatban azonban azok az önkormányzatok, amelyek egyáltalán felfigyelnek a településmarketing szükségességére, sajnálatos módon szinte kivétel nélkül összetévesztik azt az – ágazati – turizmus marketinggel. A Neumann Egyetemen 2021-től – a legtöbb magyar kereskedelem és marketing szak oktatási portfólióját meghaladó módon – a településmarketing témája is megjelenik. A Nemzetközi gazdálkodás szakon és a Kertészeti és vidékfejlesztési kar Mezőgazdasági, Kertészmérnöki és Vidékfejlesztési agrármérnöki szakjain a magyar agrárfelsőoktatásban egyedülálló módon biztosítjuk a magyarságra jellemző értékek menedzsmentjének oktatását, amely komparatív versenyelőnyt is jelenthet a településmarketing folyamatában. A Gazdálkodási és menedzsment szakon is igen fontos, hogy a hallgatók a nyílt magyar gazdaság viszonyrendszerében – mind globálisan, regionálisan és lokálisan, külgazdasági és külpolitikai, stratégiai – alapismeretek birtokába is juthassanak: a földrajzos „geo” tantárgyak megjelenése által. A Központ által biztosított „geo” tantárgyak jelenléte mind az agrár, mind a műszaki és informatikai szakok oktatási kínálatát növelik. A helymarketing, a magyar nemzeti értékek menedzsmentje és a gazdaságföldrajzi, geopolitikai vonal nem csak az oktatásban, hanem a kutatásban is megjelenik a Központ tevékenységében. Ezzel jól illeszkedik az NJE fő céljához, nevezetesen, hogy „nemzetközi szinten is versenyképes, széles bázison nyugvó képzési portfólióval, kutatási potenciállal és infrastruktúrával legyen képes bekapcsolódni az európai és a világ felsőoktatási térség vérkeringésébe.” A Neumann egyetemi szaklap, a Gradus 2021/4. különszámában a Központ munkatársai kizárólag a kecskeméti településmarketinggel kapcsolatos, 2021. évi kutatási eredményeikről számolnak be.

A sokpólusú, hálózatos térgazdaság kutatása és oktatása gazdaságföldrajzi komparatív előnyt igyekezik kialakítani a fiatal Neumann János Egyetem számára. A nemzetközi szakirodalom a 21. század második évtizedében Parrag Khanna után „konnektogeográfiának”, vagy rövidebben „konnektográfiának” nevezi azt az új gazdaságföldrajzi módszertant, amelyben nem csak a Big Data hálózatain áramló információ gazdasági hatását igyekeznek feltárni (adatvezérelt gazdaság), de a vizuális és a virtuális világot a kartográfiával ötvöző asszociatív földrajzot is alkalmazzák. Az egykori katonai szakkifejezésből kiindulva az egyébként határok nélkülinek aposztrofált kibertérben megjelenő rádiuszföldrajz is a kutatás és az oktatás előterébe kerül ebben az új Központban, akárcsak a gazdasági innovációt alapozó identitás- és talentumföldrajz. A Metaverzum eszköztárából a virtuális valóság (Virtual Reality) földrajzi alkalmazásától a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) gazdasági térben való alkalmazásáig próbáljuk színesíteni a gazdaságföldrajz eszköztárát mind a kutatásban, mind az oktatásban. A Központnak 2022-től önálló, elektronikus publikációs felülete a Magyar Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Műhely  (MGTM) kiadványsorozat, melynek első tanulmánykötete a Központ munkatársainak a 2021. évi kutatómunkájának legfontosabb eredményeit foglalja össze.

Küldetésünk szerint a Központ az Egyetem komparatív versenyelőnyének növeléséhez kíván hozzájárulni, mind az oktatási, mind a kutatási portfólió bővítésében és színesítésében, olyan területeken, amelyek a hazai felsőoktatásban sem a műszaki, sem az agrár, sem a gazdaságtudományi képzésben – hangsúlyosan – sehol nem jelennek meg. Ezek létjogosultsága ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen: a helymarketing a marketing és a területfejlesztés, vidékfejlesztés területén; a nemzeti értékmenedzsment az agrároktatás a kereskedelem, a nemzetközi gazdálkodás és a vidékfejlesztés területén; végül a gazdaságföldrajz – szinte az összes alap- és mesterszak összefüggésében hasznos járulékos ismereteket közvetíthet bárkinek, aki későbbi munkája során kapcsolatba kerül a külgazdasággal, a nemzeti értékekkel, vagy az önkormányzatokkal. A Központ nem csak az érintett három terület legjobb magyarországi szakembereit hívja meg a kutatási-oktatási célból, hanem a legjobb és legnevesebb külföldi szakembereket is – utóbbiakat opcionális vendégelőadói szinten, ezzel hozzájárulva az Egyetem nemzetközi presztízsének növeléséhez.

A Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ kutatási profiljai a gazdasági-társadalmi folyamatok térbeliségének 21. századi irányzatait jelentik.

Adatvezérelt gazdaság kutatási irány

• Big Data földrajza
• Gazdasági rádiuszföldrajz
• Sharing economy
• HR: Schuchmann Júlia, Cséfalvay Zoltán, Szabó Kinga

Fenntarthatóság kutatási irány

• Természeti erőforrások gazdaságtana
• Energiagazdálkodás, ökonometria
• Klímaváltozás hatásainak és alkalmazkodásnak a gazdaságtana
• HR: Benedek Zsófia, Korompai Attila, Kerekes Sándor

Vállalat és tér kutatási irány

• Válságföldrajz, fejlődési pályák
• Jövőföldrajz, fejlődéselmélet
• Az innováció földrajza
• HR: Forman Balázs, Korompai Attila, Szolnoki Szabolcs

Metaverzum földrajza kutatási irány

• Asszociatív földrajz
• Geofúzió
• VR/AR térbeliség módszertana
• HR: Tózsa István, Hágen Ádám, Schuchmann Julia

Környezetgazdaságtan kutatási irány

• Vagyoni szemléletű fenntarthatóság
• Környezeti számvitel
• HR: Kovács Antal Ferenc, Kerekes Sándor, Benedek Zsófia

Identitásmenedzsment kutatási irány

• Talentumföldrajz
• Magyarságismeret
• Identitás-filozófia
• HR: Müller Andor, Hágen Ádám, Tózsa István

Helymarketing kutatási irány

• Városimázs és márkázás
• Országimázs és -márkázás
• Település és országmarketing
• HR: Jenes Barbara, Piskóti István, Papp-Váry Árpád

Okosvárosok kutatási irány

• E-önkormányzat
• Városmenedzsment
• Urban wellbeing
• HR: Farkas Sára, Korompai Attila, Szolnoki Szabolcs

A Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ oktatási és kutatási portfóliója

• lehetővé teszi neves külföldi előadók megjelenését;
• biztosítja olyan tantárgyak megjelenését, amelyek jelenleg még hiányoznak a magyar felsőoktatási palettáról;
• lehetővé teszi olyan nemzetstratégiai kutatási projektek megjelenését, amelyekre kormányzati igény mutatkozik;
• terveink szerint lehetővé teszi a kapcsolatok építését a magyar nemzetstratégiában érintett lakiteleki projektekkel; a városmarketing versenyekkel kapcsolatos miskolci projektekkel; a településmarketing stratégia-alkotásban a kecskeméti önkormányzattal, a szentkirályi székhelyű Faluszövetséggel, a kaposvári székhelyű megyei jogú városok szövetségével és az új szemléletű, asszociatív geográfia révén a magyar külgazdaság irányításával.
• középtávon elindítja a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakot magyar és angol nyelven egyaránt két olyan specializációval, amely szintén komparatív előnyt biztosít a Neumann képzési portfóliójában: hálózatgazdaság és településmarketing.