A technológia és az állatvédelem találkozása – sikeresen lezajlott a Tech4Tails konferencia a Neumann János Egyetemen

2026-11-11 12:21

Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az állatkínzás felismerését? Milyen digitális megoldások tehetik hatékonyabbá az állatok gondozását, és miként támogathatják a mentőkutyák munkáját a legmodernebb technológiák? Ezekre a kérdésekre is választ kerestek a 2026. november 10-én megrendezett Tech4Tails Állatvédelmi Konferencián, amelynek a Neumann János Egyetem CAMPUSA adott otthont.

A rendezvény célja az volt, hogy közös platformot teremtsen az állatvédelem, a jog, a tudomány és a technológia képviselőinek, bemutatva, hogy a modern digitális megoldások miként járulhatnak hozzá az állatok jólétéhez és védelméhez. Az előadásokból kiderült, hogy az állatvédelem nem csupán az állatok mentéséről és a bajba jutott helyzetek kezeléséről szól, hanem a megelőzésről, az edukációról, az együttműködésről és a hosszú távú szemléletformálásról is.

A Neumann János Egyetem rektora, Dr. habil. Fülöp Tamás köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az innováció az egyetem számára nem öncélú technológiai fejlődést jelent, hanem olyan eszközt, amely hozzájárulhat a körülöttünk lévő világ jobbá tételéhez. Mint fogalmazott, egy társadalom fejlettségét nem csupán gazdasági teljesítménye és technológiai eredményei mutatják meg, hanem az is, hogyan bánik a kiszolgáltatottabbakkal, és miként használja tudását az élet minőségének javítására.

A Tech4Tails konferencia éppen ezt a szemléletet képviseli. A mesterséges intelligencia, a szenzorika és az adatvezérelt megoldások lehetőségeit az emberi és állati jólét szolgálatába állítja. A rektor úr kiemelte, hogy a technológia és az emberség nem egymás ellentétei, hanem egymást erősítő értékek, az egyetem pedig munkatársaival és hallgatóival együtt felelősséget vállal a társadalomért, a környezetért és az élővilágért.

A konferenciát Dr. Vetter Szilvia állatvédelmi és jogpszichológiai szakjogász, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője nyitotta meg előadásával, amelyben a mesterséges intelligencia lehetőségeit mutatta be az állatkínzás és az ember elleni erőszak kapcsolatának feltárásában.

Hangsúlyozta, hogy az állatvédelem számos szakterület találkozásán alapul, és bár Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődés történt, a mindennapokban sokszor még mindig a károk enyhítése, a problémák utólagos kezelése jelenti a legnagyobb feladatot. A továbblépéshez azonban hosszú távú célokra és világos jövőképre van szükség. Az ivartalanítás és az állatmentés fontos területei a munkának, de az állatvédelem ennél jóval többet jelent.

Előadásában kiemelte az állatokkal szembeni erőszak és az emberek elleni erőszak közötti összefüggéseket is. A bemutatott, mintegy 19 ezer rendőrségi incidens adataira épülő elemzés rávilágított arra, hogy az állatok védelmét nem lehet elszigetelten kezelni az emberi közösségek biztonságától. Az „Egy Egészség – Egy Jólét” szemlélet alapján az emberi és az állati jólét szorosan összekapcsolódik.

Az állatvédelem gyakorlati oldaláról Nagy Levente, a NOÉ Állatotthon Alapítvány képviselője beszélt. Az állatvédelem jelene és jövője – Lehet az álomból valóság? című előadásában bemutatta az 1992 óta működő szervezet tevékenységét, amely számos különböző állatfaj mentésével és gondozásával foglalkozik. Kiemelte, hogy az állatvédelem egyik legfontosabb feladata a szemléletformálás. A közöny és az állatok problémái iránti érdektelenség ellen az edukáció jelenthet hosszú távú megoldást, ezért a fiatalok és a felnőttek megszólítása egyaránt fontos. 

A technológia és az állattartás kapcsolatát Angyalné Dr. Alexy Márta, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának habilitált egyetemi docense és agrármérnöke mutatta be. A digitális megoldások szerepe az állatok tartásában című előadásában a kamerák és más digitális eszközök segítségével történő adatgyűjtés lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy az egyedi adatok gyűjtése fontos alapot teremthet az állatok viselkedésének és állapotának megismeréséhez. A technológia azonban önmagában nem elegendő, a kamerák adatokat szolgáltatnak, de azok értelmezéséhez és a megfelelő döntések meghozatalához továbbra is szükség van az emberi szakértelemre.

A fenntartható állatvédelem nemzetközi dimenzióját Susy Utzinger, a svájci Susy Utzinger Állatjóléti Alapítvány alapítója online előadásában mutatta be. A Sustainable Animal Welfare című előadásával a hosszú távon fenntartható állatvédelem jelentőségére irányította a figyelmet.

Dr. Pillér Pálma állatorvos és technológiai vállalkozó, a PetWiseCare alapítója A megelőzés is állatvédelem – Digitális megoldások az állatok jólétéért címmel arról beszélt, hogyan léphet túl az állatvédelem a már kialakult problémák kezelésén, és miként válhat a megelőzés a mindennapi gyakorlat részévé.

Előadásában rámutatott, hogy a gazdik sokszor nem ismerik fel időben kedvenceik fájdalmának vagy betegségének korai jeleit. A földrajzi távolság, az anyagi nehézségek és az információhiány szintén akadályozhatják az állatok megfelelő ellátását. A digitális megoldások és a mesterséges intelligencia segíthetnek a tünetek strukturált összegyűjtésében és értelmezésében, valamint az egyedre szabott megelőzési lehetőségek kialakításában. Hangsúlyozta azonban, hogy az MI nem helyettesítheti az állatorvost, a végső döntésért továbbra is az emberi szakember felel.

Az ember és az állat közötti különleges kapcsolatra Dr. Juharos Ágota radiológus főorvos, a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány alapítója hívta fel a figyelmet. Robot vagy inkább kutya? című előadásában a kutyák emberi életre és egészségre gyakorolt kedvező hatásait mutatta be. A kutyával való kapcsolat, a simogatás és a közös időtöltés mindkét félben hozzájárulhat az oxitocin termelődéséhez, miközben a kortizolszint, vagyis a stresszhormon szintje is csökkenhet. Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a technológiai fejlődés mellett sem szabad megfeledkeznünk az élő kapcsolatok és az állatok érzelmi jelenlétének értékéről.

Dr. Nagy Csilla állatvédelmi szakjogász, az Év Állatvédő Jogásza díj első kitüntetettje Állatvédelem és MI a vadászterületen című előadásában a felelős kutyatartás és a vadászterületeken alkalmazható technológiai megoldások kapcsolatát járta körül. Rámutatott a vadászterületeken előforduló konfliktusokra, valamint azokra a helyzetekre, amelyekben a kutyák és gazdáik biztonsága veszélybe kerülhet. Az okos nyakörvek és a nyomkövető rendszerek segítségével a kutyák mozgása pontosabban követhető, a technológia pedig a veszélyes területek jelzésével is hozzájárulhat a megelőzéshez. Az előadás azt is bemutatta, hogy a drónok és a képfelismerő rendszerek milyen új lehetőségeket kínálhatnak a vadászterületek megfigyelésében.

A technológia és az állatok közötti kapcsolat másik különleges területét a mentőkutyák munkája jelentette. Trencsényi Péter, a Hírös Rescue Team Kecskeméti Kutató-Mentő Egyesület elnöke Hűség a végsőkig – A mentőkutyák és vezetőik hétköznapjai címmel engedett betekintést a kutyás mentés világába.

Az egyesület Bács-Kiskun vármegyében végez kutató-mentő tevékenységet, többek között romkutatásban és holttestkeresésben is részt vesz. Az előadás során szó esett a mentőkutyák kiképzéséről, a gazdák és kutyáik közötti különleges kapcsolatról, valamint a bevetések során alkalmazott modern eszközökről. A csapat munkáját hőkamerás drónok is segítik, amelyekkel rövid idő alatt jelentős területek vizsgálhatók át. A technológiai fejlődés új eszközöket is elérhetővé tesz, kutatások során endoszkópos kamerákat, speciális drónokat és robotkutyákat is alkalmaznak/alkalmzni fognak. A mentőcsapat 2023-ban a törökországi földrengés utáni kutatási munkálatokban is részt vett.

A konferencia egyik további fontos témája az volt, hogyan könnyítheti meg a mesterséges intelligencia a menhelyek mindennapi működését. Szabó Lóránt, a Neumann János Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjának vezetője Mesterséges intelligencia használata a menhelymenedzsment-szoftverekben című előadásában több gyakorlati alkalmazási lehetőséget mutatott be.

Az MI támogathatja például az elveszett állatok képalapú azonosítását, az örökbefogadási profilok létrehozását, valamint a menhelyi adminisztráció egyszerűsítését. A fényképek és szöveges adatok feldolgozásával könnyebben összeállíthatók az örökbe fogadható állatok bemutatkozó profiljai, míg az arcfelismerés és a képfelismerés új lehetőségeket nyithat az állatok azonosításában. A technológia az állatok jólétének nyomon követésében is segítséget jelenthet. A kennelek kamerás megfigyelésével például olyan viselkedésbeli változások is észlelhetők, amelyek egészségügyi problémákra utalhatnak. Az adatok elemzése így hozzájárulhat ahhoz, hogy a gondozók hamarabb felismerjék, ha egy állatnak segítségre van szüksége.

A szakmai programot A paragrafusoktól a menhelyekig – valódi együttműködés jog, tudomány és civil szféra között című kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen Nagy Levente, Dr. Nagy Csilla és Dr. Lukács Beatrix vett részt. A beszélgetést Árvai Zoltán vezette.

A konferencia programját a kecskeméti Roden Kutyasuli látványos kutyás bemutatója is színesítette, amely a gyakorlati kutyaképzés világába engedett betekintést.

A Tech4Tails Állatvédelmi Konferencia legfontosabb üzenete, hogy az állatok védelme közös felelősség, amelyhez a társadalmi szemléletformálás, a szakmai együttműködés és a technológiai innováció egyaránt hozzájárulhat. A mesterséges intelligencia és a digitális eszközök új lehetőségeket teremtenek, de az állatvédelem középpontjában továbbra is az állatok iránti empátia, a felelős gondoskodás és az emberi döntések állnak.