2026-01-26 15:47
Németországban töltötte a 2025/2026-os tanulmányi év őszi félévét Kovács Dávid Attila, a Neumann János Egyetem Gépészmérnök szakos hallgatója a Pannónia Ösztöndíjprogramnak köszönhetően.
Kovács Dávid Attila beszámolója:
Az egyetemi éveimhez kapcsolódó egyik főbb „bakancslistás” célom egy külföldön töltött félév volt. Tudtam, hogy egy nyitott és borzasztóan kíváncsi emberként ez egy életreszóló élmény lesz és teljes, őszinte meggyőződéssel mondhatom, hogy minden elvárásomat felülmúlta a Stuttgartban eltöltött 4 hónapom.
Bár pár nappal a félév indulását követően érkeztem csak meg a városba, egy szempillantás alatt sikerült felvennem a tempót mind a környezetemmel, az akkorra már kialakulófélben lévő közösséggel, mind a német felsőoktatási rendszerrel. Gyakorlatilag semmilyen kultúrsokk-érzésre nem emlékszem a kezdeti – első 2-3 heti - nehézéségektől eltekintve, amelyek teljesen várhatóak voltak. Életemben először voltam huzamosabb ideig magamra utalva minden tekintetben, és ehhez kellett hozzászoknom, nem pedig a kultúrális különbségekhez. Visszatekintve ez egy olyan ütemű személyes fejlődésre sarkallt, amit eddig soha nem tapasztaltam. Kicsit klisésen hangozhat, de egy ilyen élmény alatt elképesztően sokat tud magáról tanulni az, aki tudatosan keresi a kihívásokat, és kilép a komfortzónájából!
Stuttgart lélekszámát tekintve egy harmadakkora város, mint Budapest, de legalább annyira vibráns és nyüzsgő. Flash mobok, sportoló, piknikező, mosolygó emberek, utcai zenészek, igényes, szép, tiszta, és biztonságos közterek – ezt tapasztaltam Stuttgartban. A mobilitásom alatt itt – és sehol máshol az országban – egy pillanatig sem éreztem magamat veszélyben, sőt, a „hideg” sztereotípiákkal ellentétben kimondottan segítőkész, és előzékeny emberekkel sodort össze a sors. Hamar sikerült a körülbelül 30 fős nemzetközi hallgatói csapatból is barátokra, és baráti társaságokra lelnem, akik közül többel is együtt éltem meg rengeteg élményt.
A tanulmányi félévet tekintve több szokatlanságot tapasztaltam: a DHBW alapjaiban véve egy „duális egyetem”, ami annyit tesz, hogy az összes hallgatója a nálunk is ismert duális oktatási formában tanul. Ez azt eredményezi, hogy a félévek náluk valamennyivel rövidebbek, és sokkal hamarabb az őket alkalmazó cégekhez kerülnek a vizsgaidőszak kezdetén. A mobilitás alatt a főbb tantárgyaim a német nyelv, digitális marketing, tárgyalástechnika, vezetéstechnika, alternatív befektetések voltak, amelyek bár nem feltétlen vannak párhuzamban a műszaki tanulmányaimmal, nagyon érdekeltek és mindenképp hasznos skilleknek fognak bizonyulni a későbbiekben. Semmilyen problémába nem ütköztem a félévem teljesítése alatt, a tanáraim nagyon megértőek, segítőkészek, és közvetlenek voltak! Ami az egyéb szervezést, segítségnyújtást illeti, a németországi, és hazai koordinátoraim mindenben rendelkezésemre álltak, és egyetlen egyszer sem éreztem magam még csak bizonytalannak sem a helyzetekben, amikben a segítségüket kértem.
A rövidebb és jóval szellősebb órarendnek köszönhetően nagyjából minden hétre, hétvégére jutott valami kirándulás, program, élmény! Ezekből volt pár, amit az iskolai vezetőség szervezett, ilyen volt a Schloss Neuschwanstein meglátogatása, vagy a stuttgarti Oktoberfest, a Wasenen való bulizás.
De a jellemző nyilván a saját szervezésű program volt. Egy külföldön megismert, Finn származású barátommal gyakorlatilag végigjártuk Németországot, valamint ellátogattunk Franciaországba, Strasbourgba is, így a kirándulássorozatot hivatalosan is „Európai Turnénak” hívtuk.
A barátságunk akkor kezdődött amikor egy németórán segítséget kért tőlem jegyvásárlásban egy koncertre. Akkor már én magam is alig vártam, hogy a kedvenc zenekaromat, az Architects-et, október elején élőben lássam a stuttgarti Porsche Arénában. Mikor kiderült, hogy ő is pont erre a koncertre szeretne jegyet, nagyjából azonnal barátok lettünk.
Meglátogattuk az akkor még nagyon korai karácsonyi vásárokat, élőzenét hallgattunk kocsmákban, buliztunk, vagy szimplán csak átéreztük a városok, óvárosok hangulatait, amerre csak jártunk.
Gyakran a kirándulások fénypontjai számomra a múzeumok, és különböző történelmi helyszínek látogatásai voltak. Leírhatatlan érzés, és élmény volt azokon a helyszíneken állni, azokat a dolgokat látni, amikről eddig csak olvashattam, vagy a legjobb esetben online láthattam. Voltam Sinsheim híres Technik múzeumában, a haditechnika rajongóinak körében méltán legendás haditechnika-múzeumban, Koblenzben, illetve rengeteg történelmi helyszínen jártam, többek között Kölnben vagy Berlinben.
Többször is volt lehetőségem a németek egyik kedvenc tevékenységét komolyabb terepeken kipróbálni: túráztam Schwangau közelében a combközépig érő hóban, 1400 méteres magasságban, illetve a Fekete-erdő sűrű fenyőerdejeiben, Baiersbronn közelében.
Bármit is keresel egy ilyen külföldi tanulmányi útban, garantálhatom neked, hogy Németországban megtalálod. Ha egy kis huzalmat is érzel magadban afelé, hogy kipróbáld magad ilyen téren, világot láss, akkor ne habozz! Később még nagyon hálás leszel a döntésért, ez megigérhetem. 😊
Részemről – a tanulmányi sikerek, és a kirándulások mellett is - abszolút sikerrel nyugtázható a félév, ugyanis a lehető leghamarabb vissza is szeretnék menni, annyira megkedveltem Németországot.
Végül pedig, bár nagyon szeretnék egy jó tanácsot adni egy ilyen utazással kapcsolatban, úgy érzem az élmény akkor teljes, és felejthetetlen igazán, ha minden bátorsággal felvértezve belevágsz az ismeretlenbe. Sok szerencsét!
Az élménybeszámolómat egy rövid, hangulatos kis montázs formájában is elkészítettem, amit itt tudsz megnézni: