2024-05-30 08:09
Egy fecske nem csinál nyarat – hangzik az ismert magyar mondás. Pedig a mindennapokban ennek ellentmondó példákkal is találkozunk. Az újító, az új megoldást kereső, az újjáteremtő elindítója lehet a változásnak, követőivel együtt pedig egy gyökeres átalakításnak. 2024.05.29. 10:00 | Szerző: VG Páholy: Csuhaj V. Imre , a Magyar Vállalkozás¬fejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke
Két évvel ezelőtt a kecskeméti Neumann János Egyetem gépészmérnök szakán elindította a fegyvertervező és -gyártó specializációt néhány hallgatóval, akik ez év tavaszán végeztek. Mindent újonnan kellett létrehozni: a képzési tartalmat, a tananyagokat, „összevadászni” azt a néhány szakértőt, aki részt tud vállalni az oktatásban, gyakorlati együttműködő partnereket keresni, lőtéri gyakorlati feltételeket biztosítani. Az indulás nem csak a siker útját láttatta, végül mégis ez következett be. Olyan körülmények közepette, amikor a magyar hadiipar leépülésének évtizedei akadályozó tényezőt jelentettek, miközben a kormány által meghirdetett Zrínyi 2026 Haderőfejlesztési Program történelmi esélyt kínált.
2020 óta a honvédségi beszerzések ugrásszerű növekedése mellett napjainkban a szemünk előtt épül fel az új és világszínvonalú technikát kínáló magyar védelmi ipar, átfogva az ország valamennyi régióját (Győrtől Zalaegerszegen, Kaposváron, Kiskunfélegyházán és Gyulán át Nyírtelekig). Ez már a 4.0-s és az 5.0-s iparfejlesztés gyakorlati jelenléte, kormányzati és hazai, illetve külföldi privát szereplők összefogásával. Egy-két éven belül több ezer munkahely jön létre, amely fokozottan igényli majd a műszaki és az informatikai tudást. A hadiipar exportképes új kapacitásai elsődlegesen hazánk biztonságát erősítik, de emellett fontos szerepük lehet a hazai GDP és export előállítása terén is. 2030-ig elérhetjük, hogy a hazai védelmi ipar potenciálja a GDP előállítása terén is értékelhető nagyságrendet produkáljon.
A magyar védelmi ipar fejlődése és perspektívái nem hagyják érintetlenül a felsőoktatást sem.
Kecskeméten nőtt a kifejezetten ehhez kapcsolódó tanulmányokra jelentkező nappali hallgatók száma, továbbá a potenciális jelentkezők miatt jövőre elindul a diplomával rendelkezők képzése, és már ebben az évben új fejlesztési eredmények is jelentkeztek. Mindezt rendkívül erős alapokra helyezte az egyetemi és a szakirányú középfokú képzés összehangolása, a gyakorlati képzés és a k+f tevékenységek egymásra épülése, például a Csongrádon működő Diana-Gestamen intézményi (és képzési) tudáscentrummal. Az első fecske tehát nyarat csinált. Más felsőoktatási intézményekben is indultak képzések (például űripari), számottevő kutatás-fejlesztés folyik különböző témákban (önvezetőjárművek, drónok stb.), valamint a NATO általi szakmai támogatást nyújtó laboratóriumok is létesülnek. Széchenyi István „kiművelt emberfője” a korábban szinte csak civil felsőoktatási tudásbázist fokozatosan eljuttatja a hazai (illetve a nemzetközi) védelmi iparhoz, ez az együttműködés pedig vélhetően a következő évtizedekben kölcsönösen előnyös lesz.
Talán nem felesleges felidézni azt, hogy a magyar mérnöki tudás mindenkor megtermékenyítő együttműködést épített ki a hazai hadiipari cégekkel, intézményekkel.
Elég, ha Kármán Tódor I. világháború alatti aerodinamikai tevékenységére, a Juhász testvérek Gammában végzett, tüzérségi lőelemképző fejlesztésére vagy Frommer Rudolf közel száz szabadalomban testet öltött kézifegyvergyártást megalapozó gyárépítő és -fejlesztő munkájára gondolunk.
A hazai védelmi ipar kiemelt kormányzati támogatása – amely a világban és körülöttünk zajló események reális értékelésére épül – új perspektívát kínál a mérnökképzés számára is. Éljünk vele!