2022-10-19 12:25
A Hírös Gazdaság interjúja dr. Lentner Csaba közpénzügytan-professzorral. Az elmúlt száz év legsikeresebb tíz évét hozták el a 2010-et követően bevezetett közpénzügyi reformok – hangsúlyozza dr. Lentner Csaba közpénzügytan-professzor. A kutató, tanár a közelmúltban a Neumann János Egyetemen – az intézmény nemzetközi tudományos központja, a The Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) meghívására – tartott előadást „Új kihívások a magyar pénzügyi politikában” címmel. A téma fő vonulatairól beszélgettünk vele, természetesen érintve a legújabb nemzetközi problémákat, az azokra adott hazai válaszokat és a sikeres továbblépés kilátásait is.
– Hogyan lehetne jellemezni, súlyának megfelelő kontextusba helyezni a 2010 óta végrehajtott magyar állampénzügyi reformot? Mi volt a lényege a megújulásnak?
– A 2010 utáni állampénzügyi reformok a Trianon utáni Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb tíz évét eredményezték. Az adóreformokkal három év alatt költségvetési egyensúlyt értünk el, miközben 36 százalékról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó és széles körű családi adókedvezmények születtek. Erősödött mind az adózási, mind az államháztartási ellenőrzési fegyelem gyakorlata. Kikerültünk az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából. Az 1990-es években privatizált közüzemi vállalatok, energetikai cégek, bankok, biztosítók, médiaszolgáltatók szinte teljes körét nemzeti ellenőrzés alá vontuk. A magyar nemzetgazdaság egy valóban vegyes tulajdonú piacgazdaság lett, amelyben a külföldi tőke korábban szinte kizárólagos szerepét a belföldi és állami tulajdonosi szereplők „arányosították”, azaz kiegyenlítették a tulajdonosi viszonyokat. Közel egymillió új munkahely létesült, több mint kétszeresére emelkedtek a jövedelmek, s látványos gazdasági növekedést értünk el. Magyarország az európai gazdaság motorjává vált. 2013–2018 között a magyar gazdasági növekedési átlag volt a legmagasabb Európában, s a pénzügyi pozícióink javításában is a legjobban teljesítettünk, GDP-arányosan 6 százalékos költségvetési egyenlegjavulást értünk el. A gazdasági eredményeink által lett szavunk az Európai Unióban, Magyarország külpolitikai akaraterő-érvényesítő képessége kimagaslóan alakult. Az egyoldalú európai uniós orientáció és a vele járó függés helyébe a piacaink, külgazdaságunk diverzifikációja lépett. Visszaépítettük a keleti piacainkat. Lett olcsó orosz olajunk, jöttek kínai befektetők, s termékeinket el tudjuk helyezni Ázsiában is..png?r=c9f559bfbeee80ca20ee014a7a9aefe1)
– Milyen nehézségeket, buktatókat kellett leküzdeni a közpénzügyi reform megvalósítása során?
– Az Európai Unió szűnni nem akaró gáncsoskodása kísér bennünket. Folyamatos kötelezettségszegési eljárásokkal, támogatás-megvonásokkal sújtanak bennünket. Mi nem azt az utat járjuk, amelyet a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió az 1990-es évek elején nekünk kijelölt. Mertünk változtatni, és sikeresek lettünk. Ezért büntetnek bennünket. Még az Európai Unió Újjáépítési és Reziliencia Alapjából sem kaptuk meg a nekünk járó támogatásokat… Nemzeti hatáskörben kell tehát tovább építkeznünk, nemzeti hatáskörben kell meghozni a fontos döntéseket. Ilyen a most kivetett extraprofitadó is, amely azokat az ágazatokat érinti, amelyek az elmúlt válságévek alatt jelentős állami támogatásokat kaptak, s ahova jelentős állami bérkifizetések, jövedelemkiáramlások összpontosultak. Az pedig a bankoknak és a kereskedőcégeknek is érdeke, hogy az ország makrogazdasági státusza minél hamarabb helyreálljon, hiszen biztos üzleteket csak stabil, biztonságos országban lehet kötni.
– Mennyire stabil pénzügyi alapokon áll hazánk, milyen esélyeink vannak a válságból való kilábalásra? Hogyan látja az újabb kihívásokat, amelyeket főként a háború gördít a gazdasági fejlődés útjába?
– A magyar gazdaság fundamentumai erősek. Még a Covid–19-járványválság és az orosz–ukrán háborúval járó energia- és valutaválság sem tudta a lendületünket megtörni. Nálunk az egyik legmagasabb a növekedési ütem és a beruházási aktivitási ráta. A járvány gazdasági hatásait már-már leküzdöttük, de az orosz–ukrán háború pénzügyi kihatásai óriásiak. Sikerült ugyan kivédenünk az olajembargó ránk nézve negatív hatásait, de hát így is drágul az olaj, az északi tengeri Brent már 120 dollár fölött jár hordónként. Mi azonban az oroszoktól 40 dollárral olcsóbban tudunk vásárolni. A külső bajok közepette is jól araszolgatunk. S a Magyar Nemzeti Bank is sikeresen védekezik a forint elleni újabb és újabb spekulációs támadások ellen. Tény, hogy kereszttűzben vagyunk. Nagyfokú nemzeti összefogásra van szükség, s a kormány mögött álló újabb kétharmados társadalmi többség sikerre jogosító.
– Mit gondol városunk lehetőségeiről az új gazdasági folyamatok fényében? Hol a szerepe ezekben a folyamatokban az egyetemeknek – akár a kecskemétinek – és az ezeket érintő felsőoktatási modellváltásnak?
– Kecskemét jól teljesít. Versenyképességének fő ereje a korszerű autóipar és a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező mezőgazdaság dualitásában rejlik. Kecskemét képes volt arra, hogy a világ egyik legjobb autógyárát a városba hozza. Ennek érdekében széles körű fejlesztéseket hajtott végre. Átalakította, a Daimler-Benz igényeihez igazította a város közép- és felsőfokú intézményeinek képzési palettáját. Felkészült mérnököket, technikusokat képes biztosítani a világ egyik legjobb gyárába. És a környék mezőgazdasága is dinamikusan fejlődik. Gyümölcstárolók, élelmiszerfeldolgozó üzemek épülnek a környéken, ami egy igazán fenntartható, két lábon álló térséggé teszi Kecskemétet és a környékét. A kecskemétiek talán nem is tudják, hogy az ország egyik legélhetőbb, legjobb városában laknak. És ami további pozitívum, hogy a folyamatosan fejlődő gazdaság és a gyarapodó értelmiség bázisán mára Kecskemét szellemi atmoszférája is megváltozott. Visszatérni látszik a dualizmus korabeli szellemi miliő, a polgári fejlődés újabb és újabb bástyái épülnek, fejlődik az egyetem, „harapni lehet” a friss tudományt és az igényes kultúrát Kecskeméten. Mert ki ne ismerné Fényes Adolf, Kada Elek, Márkus Géza, sőt Kodály Zoltán nevét, s koruk szellemi atmoszféráját.
– Mi a véleménye a magyar és uniós viszonyról, hogyan lehetne hatékonyabb az együttműködés? Ön szerint a magyar gazdaság sikereit ismerik-e, elismerik-e nyugaton?
– Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Ebben az integrációban hazánk 2010-ig meglehetősen egyoldalú, alávetett szerepet vitt. A Nyugat hozzájárult ugyan Magyarország fejlődéséhez, ám az, amit az Európai Unió Magyarországnak fizet, az nem támogatás, hanem törlesztés. A rendszerváltó magyar kormányok ugyanis teljes egészében átengedték a magyar ipart és a mezőgazdaságot Nyugat-Európának. Az elvárásaik szerint hagyták tönkre menni az élelmiszeripart, leépíttették a mezőgazdasági védővámokat, kedvezményes hitellehetőségeket, állami támogatásokat. S a tönkrement hazai ágazatok piacát, belföldön, de külföldön is átvették a betelepülő nemzetközi vállalatok. Fizettünk mi eleget, áldoztunk mi eleget az európai uniós tagságért. Most, hogy 2010 után megváltozott Magyarország politikai vezetése, elvárható, hogy a magyar érdekek is felszínre kerüljenek. A polgári kormány kiáll a nemzeti érdekekért. Azt képviseli, amire a társadalmi felhatalmazása szól. Ezért adóztattuk meg a nemzetközi vállalatokat és bankokat 2010 után is, s most is újabb adókat vetünk ki rájuk. Miközben a hazai szektor és a lakosság kedvezményei, támogatásai pedig emelkednek. A magyar gazdaságpolitika nem Brüsszelnek akar megfelelni, hanem a magyar társadalom elvárásainak. A többletadókat sokszor zokon veszik a külföldi cégek, ám a közteherviselés alkotmányos elvei alapján, ahol többletjövedelem keletkezik, ennek arányában kell a köz terheit is viselni. Tehát, hogy az Európai Unió mit gondol a magyar kormány intézkedéseiről, az csak egyfajta véleménynyilvánításként kezelhető, s nem kötelező klauzúra a számunkra.
– Merre tovább? Többször említette, hogy vissza kellene térni az MNB néhány éve megfogalmazott versenyképességi programjához. Mire hívná fel a döntéshozók figyelmét, mire kell ma leginkább figyelni a sikeres gazdaságpolitika megvalósításához?
– A 2010 után sikeres állampénzügyi reformok a 2013-as évtől vettek új, s immár visszafordíthatatlan irányt. 2013-ban kikerültünk az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából, miután széles körű adóreformokkal megteremtettük a költségvetési stabilizáció alapjait. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése pedig nemcsak az infláció leszorítása mellett tette le a voksát, hanem a gazdasági növekedést és a pénzügyi egyensúlyt is a céljai sorába emelte. Elindult a Növekedési Hitelprogram, több tízezer vállalkozás jutott kedvezményes beruházási hitelekhez, s a devizában eladósodott családok, önkormányzatok is kimentésre kerültek. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank azt is időben felismerte, hogy a 2010-es évek fejlődése, főleg a kormányzati oldalon, jobbára extenzív hátterű, ám ahhoz, hogy igazán versenyképes ország legyünk, fenntartható legyen a gyarapodás, a növekedés, ahhoz a minőségi reformok irányába kell elmozdulni. Vagyis olyan vállalkozásokra van szükség, amelyek hatékonyak, csökkentett károsanyag-kibocsátással termelnek, képesek az export- és a belföldi piacokat is tartósan ellátni. Ehhez pedig szükséges, hogy a kis- és középvállalati szektor szintjén is megjelenjen a magasan képzett, egészséges munkaerő, aminek biztosítása – legalábbis a kkv-szektor szintjén – azért még akadozik. Tehát tovább kell fejleszteni az egyetemeket, az egészségügyi ellátást, egyszóval a tudástőkét. És ez a tudásintenzív fejlődés képes lesz Magyarország eredményeit megőrizni, további sikereket megalapozni. Most, amikor még a Covid–19-járvány és az orosz–ukrán háború hatásait érezzük, még erősebben felmerül, hogy korszerűsítsük a hazai vállalatok termelését, fokozzuk a termékeik eladhatóságát, s legyen minél több hazai kkv, amely exportképes árualapokat tud létrehozni. Bizony az MNB átfogó, 2018-as versenyképességi programjának végrehajtására, a Matolcsy György vezetésével 2022-ben kimunkált új fenntartható közgazdaságtan-programra napjainkban még erősebb késztetést kellene érezniük a döntéshozóknak. Magyarország évszázadokon át dédelgetett álmát, a nyugati világhoz való felzárkózást, csak úgy tudja beteljesíteni, ha mind a termelési, mind a közgondolkodás szintjén megújul. Vagyis akkor leszünk sikeresek, ha merünk sikeresek lenni.
2013–2018 között a magyar gazdasági növekedési átlag volt a legmagasabb Európában.
Névjegy
Prof. dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, közpénzügytan-professzor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhelyének vezetője. A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának elnökhelyettese. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Tudományos Tanácsának tagja. Magyar Érdemrend tisztikereszttel, Wekerle Sándor Tudományos Életműdíjjal és Magyary Zoltán-emlékéremmel kitüntetett professzor.