Felhívás megnevezése: Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása (2020-1.1.2-PIACI KFI)

Projekt címe: Stressztoleráns zöldségfajták nemesítése növényfiziológiai mérések segítségével

Projekt azonosító száma: 2018-1.3.1-VKE-2018-00044

Kedvezményezett neve: ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. (Konzorciumvezető)

FLÓRATOM Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (konzorciumi tag)

Neumann János Egyetem (konzorciumi tag)

A támogatás összege: 673.016.050, - Ft

  • ebből Neumann János Egyetem: 248.663.617 Ft,-

A támogatás mértéke: 53,43%

A Projekt tartalmának bemutatása:

A paprika nemesítés során az elsődlegesen elérendő cél a genetikailag nagy termőképességű vonalak kiválogatása és a velük való hibridek összeállítása. A termőképességet azonban sok esetben biotikus és abiotikus stresszorok is jelentősen befolyásolják. Célunk olyan, a növények fotoszintézis aktivitásán és biomassza termelésén alapuló módszerrel való szelekció kidolgozása több fajtatípusban, mellyel hatékonyan tudjuk kiválogatni a nemesítési folyamat során azokat a stressz toleráns szülővonalakat, melyek kedvezőtlen termesztési körülmények között is magas terméseredményekre képesek. A növények a környezeti hatások enyhe változása esetén is érzékenyen reagálnak a fotoszintézisük intenzitásának, valamint a biomassza termelőképességének és néhány fontos növényi mutató változtatásával.

A projekt a szelekciós módszer kidolgozásával és alkalmazásával olyan hibrideket eredményez, melyek kórokozókkal szembeni ellenálló-képességük mellett magas stressz-tűrésükkel is kitűnnek a konkurensek mezőnyéből. A minőségi késztermék előállításban folyó versenyben egyre nő azon zöldborsóipari feldolgozóipari egységek száma, amelyek az adott érettségi fok (műszeresen mért érték: tenderométer fok) mellett a lehető legalacsonyabb alkoholban oldhatatlan anyag mennyiséget (AIS) várnak el. Utóbbi érték genotípus függő tulajdonság, még kellően nem ismert nagyságú évjárat és termőhely kölcsönhatásokkal. A genotípusok közötti különbségek csak azonos érettségi fokon megbízhatóak: az érés előrehaladtával a szárazanyag felhalmozódással párhuzamosan nő az alkoholban oldhatatlan anyagok hányada. Megbízható, a genotípusra jellemző érték csak több, eltérő érettségi fokon történő mérés alapján határozható meg. Tisztázásra vár, hogy van-e összefüggés a szemmérettel és az érés gyorsaságával. A fejlesztés a piacfelmérést követően termékmodell definiálásával indul. Az ebben pontosított termőképességi, agronómiai és termék-minőségi paraméterek alapján, a meglévő tenyészanyagból - kisparcellás kísérletekkel igazoltan - kiválasztásra kerülnek a legjobb korai genotípusok, kiemelt szelekciós szempontként kezelve - új hozzáadott értékként - az alacsony AIS értéket, valamint az abiotikus stresszek közül kiemelkedő jelentőségű borsóperonoszpórával (Peronospora pisi) szembeni magas szintű toleranciát. A klímaváltozás és a termesztéstechnológiák jelentős átalakulása miatt az uborka és görögdinnye fajták esetében is az abiotikus stressz-tolerancia vált a legfontosabb tulajdonságok egyikévé. A jelenleg termesztett fajták termőképességben és minőségben alig különböznek egymástól, jelentős előrelépést az jelentene, ha a különböző klimatikus és edafikus viszonyokhoz és az eltérő termesztési technológiákhoz sokkal jobban alkalmazkodó, széles termeszthetőségű fajtákat állítanánk elő. Az abiotikus stressz-tolerancia örökletesen meghatározott, poligénes tulajdonság és az ezt hordozó donor vonalakkal görögdinnye és uborka esetében is rendelkezünk. Ezek segítségével állítanánk elő olyan fajtákat, amik a legfontosabb mennyiségi és minőségi paramétereik mellett kiemelkedő alkalmazkodóképességgel is rendelkeznének. A stressz-tolerancia detektálását laboratóriumi mérések (nettó fotoszintézis, fénytelítődési érték, fluoreszcencia és biomassza termelőképesség, valamint néhány növényi növekedési paraméter) segítségével is szeretnénk elvégezni. Ennek keretében kifejezetten stressz-toleráns és kifejezetten stressz-érzékeny genotípusok vizsgálatával verifikálnánk a mérési módszereket és választanánk ki azt a vizsgálati módszert, ami a későbbiekben lehetőséget adna a szántóföldi kísérleteket megelőző szelekcióra is. A stressz-tolerancia, vagyis a növényeknek az egyes stressz típusokra adott válasza mérhető az egyes makro-tápelemek felvételével, felhalmozásával, az egyes növényi részek közötti mozgásával. Az ezek vizsgálatát biztosító ICP-OES rendszerrel az egyes növényi részek NPK tartalma gyorsan és megbízhatóan mérhető, az eredmények kiértékelése lehetővé teszi a növényi aktivitás modellezését.