2026-01-21 11:46
Popp József rendes tag 2025. szeptember 10-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
A GDP jólétet mér a fenntarthatóság és jóllét helyett, miközben a növekvő jövedelmi/vagyoni egyenlőtlenségek komoly társadalmi korlátot eredményeznek. Az alternatív mutatók gyakorlati alkalmazhatósága a nagy adatigény miatt szűk körű, így továbbra sincs konszenzus elfogadott, alternatív mutatóról. Az emberiség szükségleteinek kielégítéséhez elegendő erőforrást 1,7 Föld biokapacitása tudná megújítani, vagyis több erőforrást használunk fel, mint amennyi az ökoszisztéma megújulóképessége. Az ökológiai lábnyom túllépheti a biokapacitást, de csak átmenetileg, mert ha feléljük a természeti tőkét, a gazdaság összeomlik. A szénlábnyom 60%-át teszi ki az ökológiai lábnyomnak, mert több a légkörbe kibocsátott CO2, mint amennyit az óceánok és erdők képesek megkötni. Magyarország is az ökológiai túllövés állapotában van, elsősorban az exportált CO2-kibocsátás miatt (fosszilistüzelőanyag-import).
Popp József
(Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg.)Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
A körforgásos gazdaság célja a hulladék minimalizálása a globális nyersanyag-felhasználás és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. 2023-ban a körforgásos anyagfelhasználás aránya 7,2% volt globálisan és 11,8% az EU-ban, pedig a célkitűzés a 35%-os arány elérése 2050-re. 2100-ig további 24%-kal, 10,3 milliárd főre nő a globális népesség régiónként változó demográfiai tendencia mellett, azaz még több erőforrásra lesz szükség.
A folyamatos globális felmelegedés trendje megkérdőjelezhetetlen. 2024-ben a globális átlaghőmérséklet elérte az 1,55 °C-ot az iparosodás előtti időszakhoz (1850–1900) képest. Csaknem 150 ország jelentett be vagy fontolgat nettó nulla kibocsátási célokat, amelyek a globális kibocsátás 90%-át lefedik. A klímavédelmi intézkedések ellenére sem látszik a fosszilis tüzelőanyagok exportjának csökkenése. Az eddigi gyakorlat folytatásával 2,7 °C felmelegedés várható 2100-ra, a kitűzött célok elérése a felmelegedést 2,1 °C-ra mérsékelné, míg az optimista szcenárió 1,9 °C felmelegedést prognosztizál.
Az európai zöld megállapodás mezőgazdasági éghajlat-politikai és környezetvédelmi célértékei 2030-ra várhatóan nem teljesülnek, ugyanis nem építették be őket a KAP-ba, ezért megfelelő eredménymutatók mérése hiányában nehezen követhető nyomon a KAP zöldítésének hatása. A KAP a vidékfejlesztésen keresztül nyújt támogatást gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz és beruházásokhoz, amelyek hozzájárulnak az ökoszisztéma-szolgáltatások áramlásához. A piaci alapú eszközök gyakran magas adminisztratív és tranzakciós költségekkel járnak, ezért nagy velük szemben a politikai ellenállás. A „természeti tőke” megközelítésének alkalmazása földhasználati döntésekben figyelembe veszi a társadalom által igényelt áruk és szolgáltatások piaci értékét is.
Popp József 1955-ben született Bonyhádon. 2019 óta az MTA levelező tagja. A Neumann János Egyetem, a lengyel WSB University és a dél-afrikai University of Johannesburg egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az agrár-közgazdaságtan, ezen belül a fenntartható fejlődés témaköre. Az MTA Agrártudományi Osztály osztályelnök-helyettese, több tudományos bizottság elnöke és tagja. Nemzetközi szervezetekben tanácsadó, tudományos bizottsági tag.
